Vén tengeri medve

  • Kategória: Versek

Vén tengeri medve

1

Ez is sík vidék. Bennem mégis
jegenyés út, biciklinyom, tyúkok,
gyík a ház meszelt falán. A távolban
torony, de harangszó helyett ütemes
fények. Kék mezőn hullámfüvek.
Szöcskék híján repülő halak.
Rum-marta hang kiált: végre föld!
Mégis ezt hallom: kész a reggeli.
Anyám hangja sirállyá változva
suhan s én nézem, amint
fölszívja a horizont itatósa.

2

Elmenni, jönni. Kocsmák. Kikötők.
Te vársz, ő vár. Nem vár senki.
Albatrosz. Hullámok. Horizont.
Zátonykaréjjal óvott szigetek.
Kérges tenyér. Kérges lélek.
Tülekedő történetek. Kalózok.
Vászonba varrt társak csobbanása.
Cápák. Sirályok. Delfinek.
Már nem tudni kint, vagy bent világít,
közel vagy távol van a fény,
de erős határozott támpont. Vezet,
mert nélküle reménytelen.

3

Mikor az albatrosz röptére figyelek,
miért is gondolnék a hajó aljára tapadt kagylókra.
Mosolygok: ismét szigetnek néztem a bálna hátát.
A vitorlák suhogása nem a vihar előjele,
gyors haladásom jelzi. Mozdul bennem a cél,
az utazás mámora bódít. Föl sem tűnik,
egyre magasabbak és szeszélyesebbek a hullámok.
Mire félni kezdenék, már túl közel a zátony.
Próbálok a sziget partjáig úszni.
Dobál a víz, és akkor egy pillanatra,
megpillantom a kagylókat a roncs hasán.

Szocio

  • Kategória: Versek

Szocio

Óriás villáján csavarodó utcák,
betonkaptár-fecskefészkek,
az ablakokban arcok:
mint a fecskék, ők maguk is fényes fekete-fehérek.

Szemeket, ezer szemet fogsz látni!
Kezeket, inganak, mint a virágok.
hátára emel s meghimbál a város,
megijeszthet az, amit én mindennap látok.

Előadásmódszertan

  • Kategória: Versek

Előadásmódszertan

felvetett fejjel nézi
koponyám szemközti falát.
két perce rakta össze
újra eggyé magát.
úgy szép, hogy nem is szándéka -
mintha harcolna vele,
élő, vad az arca,
hegyi tó a szeme.
a térképek nem beszélnek:
az én szemem éji erdő.
folyó kell egy erdőbe,
őrületet elrejtő,
messzire vivő sodra
elvigye ragyogva
a magába zárt világnak
minden rettenetét,
ha már túl sok a sötét –
ha már az erdő is eltéved magában.
2012

Rosszkorrajz

  • Kategória: Versek

Rosszkorrajz

Mikor mindenről, ami működik, kiderül, hogy hamis
és sárban toccsan minden értelem,
s a nők gerince pattan, mint a húr,
akkor is csak egy a lényeg, - mi más? - hogy igazad legyen.

Ha minden mögül ami szép, kivillan a váz,
s a biztonságról kiderül, nincs ilyen,
és előáll a helyzet, hogy rád senki nem vigyáz,
az égvilágán senki, ha te sem!
- a lényeg akkor is az, hogy a polgárnak igaza legyen,
s az utolsó szó az övé legyen.

Egyenlet

  • Kategória: Versek

Egyenlet

Nincs kollektív felelősség:
esetek vannak, rengeteg eset.
Akkor is, ha mintázatba
rendeződve rettenetesek.

Nem néplélek a nép lelke,
képletbe hiába ugrik maga.
Mindig marad egy változó:
a tájképen feledett madár dala.

2017

Kurva

  • Kategória: Versek

Kurva

valaki mindig vár
indulok azonnal
pezsgő és kaviár
heverő szalonnal

nem kérdem hány danos
trükköz az óra is
a légyott fapados
a francia hamis

tebenned semmi nincs
az ősit keresem
nem kattan szívbilincs

tebenned semmi nincs
tarifám túl magas
lepke-tenyeremen
a lelked pár garas

Egy Rachel

  • Kategória: Versek

Egy Rachel

Vajon hány messiás kell,
hogy haza vezessen hozzád?
Már bibliai vagyok, egy  Ráchel,
és mielőtt kiátkoznál,
végy belőlem ki minden nőt,
vagy csak törd el a bordád.
Itt van a sosem volt szeretőd,
vágd el az álmok torkát.
Vajon hány messiás kell,
míg angyalszárny felöltöztet,
és egyenes gerinc és mell
közül a halál kiköltözhet?

Éj-könnyű inferno

  • Kategória: Versek

Éj-könnyű inferno

Kint jégeső sír,
a szél karcsú balett,
ajkamon szőlőzsír.
A Nap mondd, hova lett?

Fázom nélküled,
tág nagykabát szobám.
Minek az épület?
Verd bele koponyám.

Ágyba nem fekszem,
üres felén hiány,
rólad szól a versem,
mantra lesz az imám.

Megtömted a szám,
benne selyemhernyó,
(báb, majd lepke-magány)
éj-könnyűinferno.

Szénszemek

  • Kategória: Versek

Szénszemek

Hozzád vágyom, és a csend sem állhat közénk,
önts az irgalomnak vodkát, majd gyújtsd fölém,
és ne tehessenek semmit, csak nézzenek
a kiszámoló kishalálok, szénszemek.

Három anakreóni dal mozifogyasztóknak

  • Kategória: Versek

Három anakreóni dal mozifogyasztóknak

1.

Hogy a csúnya lányból egyszer
majd szexi bombanő lesz,
epekednek érte sorra
a legmenőbb pacákok,

ha a ronda ókulárét
konktaklencsére váltja,
rögtön lesz egy szerelme
és százezer barátja –

na ez ordas nagy hazugság.
Sose higgy a filmiparnak!
Akik csúfnak láttak egyszer,
bárhogy nézz ki, leszarnak.

Noha túlsúlyod leadtad,
feszes, izmos lett a tested,
akár a többi jó csaj,
magad épp oly bátran fested,

olyan ruhákat hordasz,
nem esetlen zsákot többé –
hajdanvolt csúnyaságod
megbélyegez örökké.

2.

Hogy örökké tart, ne hidd el,
még azt se, hogy halálig,
pár év után szerelmed
puha megszokássá válik.

Belebújsz a kényelembe,
az a jó, sehol se sért fel.
De mi lesz az egyszer másért
felizzó szenvedéllyel?

Hagyod, hisz úgyis ez lesz
belőle pár év múlva?
Vagy engeded, hogy langyos
kis vackodat feldúlja?

Mindenképp rossz a vége,
kerüld el ezt is, azt is,
ne szeress inkább, amíg élsz,
magadon kívül senkit.

3.

Magadon kívül a vágytól,
s jön az orgazmus. Ilyen nincs.
Közös élvezés meg főleg,
mi csak úgy elönt, magától.

Hollywood hazudja ezt is,
mint az örök szerelmet,
vagy a szét nem ázó sminket,
s nagy mellet nagy segg nélkül.

Mi meg kergetjük egyre,
a büdös nagy semmit űzzük,
s halálig meg se látjuk,
ami létezik, de tényleg:

a napsütést tavasszal,
egy hűséges barátot,
s hogy átölelt az Isten,
mikor egyszer sírni látott.