Nagyasszony

  • Kategória: Versek

Nagyasszony

Jókai Annának

Üdvözlégy Mária
Asszonyok közül egy
Sokan vannak
Csak asszonyok
Szűk cipőben
Alázatos léptek
Keskeny lepedőn
Gyűrött minta
Áldott vagy Te
Az asszonyok között
Érte elevenednek
Molyos könyvek
Rongyos lapok
Fakó betűk
Rövid sorokban
Gyönyörű szemek
Imádkozzál érettünk
Bűnösökért most
És mindig mert
Született
Teremtmény mi
Bűnt imádkozunk
Sorvadó
Asszonyaink fejére
És halálunk óráján
Megáll az idő
Hogy indulhasson
Gyümölcskosarával
A Nagyasszony

Szégyentelenül

  • Kategória: Versek

Szégyentelenül

Rücskös mennyezet bőrét
Sugaras csillár tapogatja
Kajánul befogja
A síkba feszülő testet
Belül oválisan kéjeleg
Körülötte újabb
Körvonalak burjánzanak
Nyújtják csápjaikat széjjel
Gyávák
Kulcslyukon át
Elfognák
A sugártördelő
Hatalmas eget is

Árny vagy

  • Kategória: Versek

Árny vagy

Árny vagy már.
A kihunyó fényben árny vagyok én is,
Bábel zűrzavarában a szó elvész.
Elhal a hang, a dühödten zúgó zivatarban a jó,
amit mondanunk kellene még,
mert a jövőre tanít az a szó:
az igaz, mit szólnunk még kötelesség.

Elfojtja most is a horda, a vérszomjtól részeg,
s újra támad a szörny,
a lélek e földön csak préda lehet,
a jóra vezérlő szóra nincs felelet már.

Bábel hangzavarában elveszek én is.
Nyelvem szikkadt ínyre tapad,
ordít a vágy, düh szorít, fogva a torkom.
Mégse tudok írni ma verset.
Csak a csendet. A csend szavait.

Néma vagyok már.
Ésaiás szava szólhat még átkot e korra.
Nincs az az áldás már,
ami megtisztíthatná Szodomát.
Néma vagyok, lásd, árnyad.
Száműzött itthoni tájban.
Halni menő.

Még élek tán.
Tán élnek még szavaim,
de nem szólnak már ennek a kornak,
csak a holnapnak üzenek magam is.

Annának

  • Kategória: Versek

Annának

Sixtus-Madonna
Lába alatt könyöklő
Pufók angyalok

Mi volt a legszebb?
A tér amit beláttam
A korlát mögül

Mennyi arca van
Módos villanegyedtől
Törött üvegig

Nemcsak a szóért
Az emberi közegért
is fizetni kell

Ez itt régi új
Pótolt kövei között
Mormolt Miatyánk

Meg nem foghatod
Nincs corpus a kereszten
Isten testtelen

Nem kell nyári cucc
Mindjárt jön a szeptember
Ami hűvösebb

A semmi keresése

  • Kategória: Versek

A semmi keresése

Térdig ér a fű,
Elfüstölgött hasis.
Pénzen vett a mámor,
Jut is, meg marad is.

El innen azonnal!
Nyakamig ér a gond,
Szárnyaim megnyesve,
Szívem buta vakond.

Bolyongok, a létben
Imbolyog vázlatom,
Nem jutok messzire,
Nincs hozzá vízumom.…

Árnyjáték

  • Kategória: Versek

Árnyjáték

Lerántják a szótagok,
S ott áll pőrén
Az akarathiány.
Szemed kelyhéből
Vért isznak a sóhajok,
Mazochizmust
Játszik a magány.

Semmim sem maradt

  • Kategória: Versek


Semmim sem maradt

 

Tenyeremből kihullottak
a madarak álmai;
már semmim sem maradt,
csak ez a csillagos,
hideg éjszaka.

2018. június 26.

Stancák

  • Kategória: Versek

Stancák*

Egy tűt
sem lehetett
leejteni; -
a teremtés
zakatolt.

*

Az erőszaknak
és a hazugságnak
rengeteg
ismeretlen arca van; -
az igazság arctalan.

*

Régen
egy síkon
láttam mindent; -
ma több síkon
semmit.

*

Ez a hiány
semmit sem ad,
csak örökre
és végérvényesen
elvesz; -
a rettegés felső foka
nem a tudás hiánya,
hanem,
e hiány
tudása,
ami
mindennél inkább
örökre megítél,
és megsebez.

*

Kinn korcs idő
ténfereg; -
itt nem lesznek
már ünnepek.

2018. augusztus 5.


*Stanca: anyaminta. Mélyített mása valamely betűformának, vagy lemeznek.

Szex

  • Kategória: Versek

Szex

Ami történik,
titkos magántüzünk összelobbanása,
kettőnké csupán.
A hogyanok nem tartoznak senki másra.

Mégis mindenki
vagyunk ölelés-burokban újjászülve,
ösztönökön túl
a lelkünk az örök testbe menekülne.

Szent misztikum ez?
Vagy élő hősugárzó illat-vonzása?
Értelmem vedd le!
Szavaim behunyom, hogy senki se lássa.

Mindenség

  • Kategória: Versek

Mindenség

Minden reggel magamra ébredek,
jó lenne néha az átvitt értelem,
az álomból kinyúló kéz,
hogy melyik irányba nézz,
merre is tarts,
és, hogy mitől
kerekedik a tengeröböl,
tekeredik a DNS,
csak azt, csak azt,
ragadna rám tapasz,
a világot megváltó tudás,
amelynek azért fája is van,
és olyan, szakasztott.