MERT NÉHA MÉG

Mert néha még és néha úgy
Akár ha volna tán
Fehér, illatos sajtban lyuk
Döglégy a rózsafán

Aztán meg és bár jóllehet
Elindul hirtelen
Lábatlan lép a mély felett
Kezében ággal itt terem

Az ágon rág... no még ilyet!
Kicsiny, kevés, vacak
De tudja ő, meddig lehet
költő, sintér... Szavak

Utoljára frissítve:2018. november 21., szerda 12:42
Baráth András

Baráth András bajai költő / 1942- / kifejezetten a jobbak közül való. Versei tartalmasak, érthetőek, ugyanakkor tele vannak költőiséggel. A humorral remekül bánik, szonettjei végét legtöbbször csattanó jellemzi. Kiváló mestere a szavaknak. Ezek a szavak nekünk szólnak, de szélbe szórt szavak is. Ezt a szélbeszórást addig folytatja, amíg az ébredés meg nem öli; ha pedig ez bekövetkezik, akkor meghal úgy, ahogy ember még soha.
Nyomtatott önálló verseskötete a MERT NÉHA MÉG címet viseli, e-könyvként megjelent verseskönyvének címe : MIELŐTT AZ ÉBREDÉS MEGÖL. Antológiákban is többször megjelent.

Tovább a kategóriában: « Enyém....Tiéd? Önéletrajz gyanánt »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned