Romantika

Puha moha vagy, susogó erdő,
hideg záporban felettem ernyő,
mint tüllszoknya libben el az élet,
alig forgok még és véget érhet.

Mi vagy még nekem? El nem mondhatom.
Talán napkereszt, talán sírhalom.
Ketten játsszuk a hattyú halálát,
fonjad aranyra zsinórom szálát.

Utoljára frissítve:2017. január 11., szerda 08:01

Legfrissebbek a szerzőtől: M. Karácsonyi Bea

Tovább a kategóriában: « Cím nélkül Mese »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned