Értékválság


Emelném kalapom, de nincsen.
Már lombként tetszeleg a gyökér.
Lyukas garast adtam: a kincsem.
A rég lejárt érme ma mit ér?
Kesztyűbe dudálni ne tanulj!
Ha magasra mászol, áss mélyre!
Ahol az ész balga, nem az ujj,
a lejtőn négykézláb a végre,
meg végszóra csúszik a szépség.
Hogy van kesztyűs kezű bánásmód?
Hisz fent ragyog a föld, lent az ég.
Lopótök lengeti mogyoród.
Adnék fényt, meg lángot, de szén lett.
A sötétben botlik a kacat.
Vakon, buzgón ássa a vermet.
A csali felfalja a halat.

 

Utoljára frissítve:2016. október 22., szombat 17:23
Nagy Antal Róbert

NAGY ANTAL RÓBERT (1974, Keszthely)
 
Gyenesdiáson tanít, elsősorban alsó tagozatos gyermekekkel foglalkozik.
Versei eddig pályázati antológiákban, hangos könyvben, a Zalai Hírlapban, a Pannon Tükörben, a Palócföldben szerepeltek.
Egy kötete jelent meg 2018-ban Félidőben címmel.

Pedagógusként rendszeresen szervez irodalmi foglalkozásokat, író-olvasó találkozókat iskolája tanulóinak.

Legfrissebbek a szerzőtől: Nagy Antal Róbert

Tovább a kategóriában: « Last Vegas A vers »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned