Zápor

Fehér vitorla a szürke ég előtt,
bedőlve siklik a vízen.
Ketten lógnak ki a másik oldalon.
Ellensúlyt tartanak,
hogy a vitorla a vízbe ne merüljön.

Meredekek, tarajosak a hullámok,
a Badacsony felett már villámlik.
A dörgést késleltetve hallani,
majdnem egy perc is eltelik.

A parti sétány üres.

Csak egy kettő megveszekedett pecás
ül a köveken, balinra várva.
A strandon most kapkodja föl
a gyékényeket a szél. Az utolsó strandolók
futva indulnak a kijárat felé.

Megtaszít a vihar szele,
és sűrű csöppekben megered
a zápor.
Csak a két makacs pecás nem mozdul
viharkabátjában.

Utoljára frissítve:2017. január 14., szombat 11:19
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

Tovább a kategóriában: « Viktória Menedékjog »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned