Adventi varázs

A város csak színfal, vásári díszlet.
Sorba kötött izzók parazsán ámul
a sok gyerekszem. Aranyszállal hímzett
filcangyalkákat, kerámiát árul,

hódarát szitál rá kötött sapkában,
ázott kesztyűben az adventi varázs.
Mint szegfűszeges forralt bor, kannában
gőzölög, lassan hűl a várakozás.

Kóbor petárda - random csillaghullás,
a szappan aromás, a parfüm Chanel.
Térzenész kontrasztja halk harangzúgás,
s a pultról egy fürge kéz bizsut csen el.

Karamell és ánizsillat lengedez,
a múltból enyhe tömjénfüst szivárog,
háttérben az éj majd mindent elfedez,
ha nem jönnének a Háromkirályok.

Az öreg asztalos asztali borral
réved a jövőbe, részegedésig.
Mindenórás asszonya vizet forral,
a barmok mélán, csodálkozva nézik.

Idejét érzi, ágyat vet Mária,
hideg pajtában pihegve vajúdik.
Párás a sóhaj, csak jönne már Fia,
hogy eljusson újra a keresztútig.

Utoljára frissítve:2021. december 04., szombat 14:12
Molnár Jolán

Molnár Jolán
1960-ban születtem, Budapesten lakom. Eredeti szakmám textiltervező-rajzoló. A versírással 2003 táján kezdtem foglalkozni, bár addig is érdekelt a költészet, klasszikusok és a kortársak egyaránt.
Több helyen megjelentek verseim, netes irodalmi oldalakon, (pl. Porcelánszív folyóirat, Kaláka folyóirat, Bécsi Napló, Dokk, Poet, DMK antológiák) többször díjat nyertem Poet-es verspályázatokon.

Legfrissebbek a szerzőtől: Molnár Jolán

Tovább a kategóriában: « Az este sötétebb adventi jövőkép »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned