Dante álma


Pipacspír gyolcsruhában,
vérző láng vörös színében
látta meg (önmagát szántan)
szép hölgyét szállni az égen.

Ha álmában eljött, mindig
angyalok szárnyán szállt lelke,
de vétlent csak Ámor int így
örökös kínokba verve:

szívéből (jaj) lakmározva,
míg álmából fel nem ébred,
de új nap az új kínt hozza,
így vajúdik az Új élet.

Itt is van pokol a földön,
már megvalósult az régen,
a test a léleknek börtön,
s oly távol az ígért éden,

ahol őt, egy felhőn ülve
csillagok fényében várja
az erénytől megszépülve
a földinek égi párja.

Az egy igaz útra így lelt,
a tiszta folyót követve,
s az úton sohasem színlelt,
azt, okos szóval kövezte,

hogy az értelem vitája
mind győzzön a hitványságon,
és a vad vadonnak tája
hitványnak ne legyen álom.

Török Nándor

Bemutatkozás


A versek, a költészet számomra mindig is mentőövet jelentettek és jelentenek, egy menekülési lehetőséget biztosítanak bizonyos szituációk, jelenségek feldolgozásához, megértéséhez, meg-oldásához. Egyre inkább szükségem van erre, hogy a világban az általam elképzelt értékrend hiánya ne zavarjon és együtt tudjak élni vele (a megváltoztathatatlannal). Ezért fontosak a versek, akár olvasom, akár írom őket.
Emellett persze lenyűgöz a nyelv szépsége, a szavak variálhatósága, a bennük lévő rejtély meg-fejtésének élménye. Magával ragad ugyanabban a sorban a betűkbe bújtatott szórakoztató já-ték és a szárnyaló gondolat filozófiája.

Megjelent köteteim:

Érzelmek sodrában, 2015
Pajzs a résen, 2016
Hangok szürkületben, 2019
A Pillanat geometriája, 2020

Tovább a kategóriában: « Temetés napsütésben A semmi ágán »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned