Pofa súlyban


Katona voltam, tizedesvessző
nélkül ugrottam át korlátaimat.
Nem én vertem le, most mégis
üres halmaz az egész.
Lehetnék:
madárkórházban szárnysegéd,
ahol a Pegazus
állatorvosi ló,
és szájsebésze néhány hangadónak,
akik csak ott kaparnak,
ahol van gesztenyés.
Szondát már régen fújtam?
Ez is lehetőség annak,
hogy valakit kirekesszen,
nekem: hogy kieresszem
hang nélkül a visszatartottat,
mint felszálló ágon
a spiccer tetején, ami kipukkan.

Stonawski József

Stonawski József

1948-ban születtem Budapesten, Martfűn élek.


A középiskolát Jászberényben, a Lehel Vezérben végeztem.
Szakirányú felsőt pedig Csepelen.
Legtöbbet a Tisza Cipőgyárban dolgoztam, főleg fizikai munkakörökben.


Szabadidőmet mindig jól kiegészítette a faszobrászat és a versírás.
Antológiákban, irodalmi folyóiratokban(Parcium, Liget, Napút) jelentek meg,
valamint 7 önálló kötetben magánkiadásban az Underground kiadónál,
a 8. kötetem 2020-ban a Parnasszusnál jelent meg „Fontos idő” címmel.

Legfrissebbek a szerzőtől: Stonawski József

Tovább a kategóriában: « Őszintém Mikor a tárgyak »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned