Ajánlás az ébredőknek

Egyszer reánk telepednek,
mint kriptára dús borostyán,
a kallódó szándékok terhei.
Ujjaink merevek lesznek,
fagyhalált játszó rügyek.
Kései tervek torlódnak bennünk.
Mindegyik más; ijedt és emberi.

A lehetőségek korlátlanok.
Az örökkévalóság csalétke ez.
Kieső időnket nem méri senki,
csupán az Isten. Egyedül.
És önmagával együtt.
A teljesség árnyait
túl gyorsan növesztjük,

és egyszer magukévá tesznek,
mint erőtlen mátkát a tiltott szerető.
Vágyaink sodrában síkos
kapaszkodó az akarat,
köztes megoldás. Félredobható.
Hűséged váltópénz, törtarany.
Tartsd számon. Ne legyél kiszámítható.

/2016.05.08./

Utoljára frissítve:2016. szeptember 05., hétfő 18:06
Paál Marcell Hesperus

Paál Marcell Hesperus

1972-es vagyok. Szeretem a 72-est. Bibliai szám. Egyensúlyban és (az én érdekemben) kordában tartott, iskolázott, jól nevelt gyermekkorban volt részem. Korrekt iskolák, buktatókon átívelő sikerek, egyetem, diploma. 1990-ben kezdtem el szóhalmazokat írni, felsőfokú tanulmányaim folytatása mellett. Először – mi mást – szerelmeseket, majd másodszorra és sokadszorra is. Nagyjából 2000-ig tartott ez a szakasz, majd 12 évnyi csend. Közben munka, házasság, két páratlan gyermek, munka, kísértés, zavarodottság, hálátlanság, önbecsapás, bukás, menekülés, visszatérés Istenhez, vezeklés, újjászületés, szeretet, szerelem. Nincs kötetem. Terheim annál inkább… és hitem.

Legfrissebbek a szerzőtől: Paál Marcell Hesperus

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned