Fényszennyezés

Minden reggel, mint a többi:
rád zúdul a máma,
világodat romba dönti
Napod fénylő árnya.

Fenn az égen tisztán ragyog
steril, néma űrben,
de délelőtt látod, ahogy
önmagához hűtlen

módon arany sugarait
sűrű sárba mártja,
s délutánra elvész a hit
rád eső karátja.

Az örök láng szennye zúdul
(bár ártatlan lenne):
s ne mocskolna össze rútul
az ég végtelenje.

Török Nándor

Bemutatkozás


A versek, a költészet számomra mindig is mentőövet jelentettek és jelentenek, egy menekülési lehetőséget biztosítanak bizonyos szituációk, jelenségek feldolgozásához, megértéséhez, meg-oldásához. Egyre inkább szükségem van erre, hogy a világban az általam elképzelt értékrend hiánya ne zavarjon és együtt tudjak élni vele (a megváltoztathatatlannal). Ezért fontosak a versek, akár olvasom, akár írom őket.
Emellett persze lenyűgöz a nyelv szépsége, a szavak variálhatósága, a bennük lévő rejtély meg-fejtésének élménye. Magával ragad ugyanabban a sorban a betűkbe bújtatott szórakoztató já-ték és a szárnyaló gondolat filozófiája.

Megjelent köteteim:

Érzelmek sodrában, 2015
Pajzs a résen, 2016
Hangok szürkületben, 2019
A Pillanat geometriája, 2020

Tovább a kategóriában: « Epistola Dantéhoz Ó »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned