Történet nélkül

Fátyolosan még látja a flamingót, az utolsó
álomképet: cingár madárlábán pelerint horgol.
Végül a felhőtakarta, mustársárga napfáklyát.

Hajnal óta szakadatlanul hó porzik az úton.
Kifakult, összegyűrt papírlapokon néhány golyó
gurul végig, tétován összekoccannak, szétválnak.

Átázott, mentazöld anorákja a kályhán szárad.
Behemót plasztikváza terpeszkedik a makramén.
Tejszínű, dús kelyhekkel áldott, öldöklő liliom.

A test törékeny, a lélekre viszont más pokol vár.
Gazdátlan kakas didereg a sorvadt facsemetén,
fagyos sárrög, kőszilánk, tüske szúrja borzas testét.

Éjszaka összevérzi hófehér szárnyait. Fásult,
mint a lélek, ha elveszíti saját történetét.
A pokol üreg, ahol egyáltalán nincs történet.

Kirilla Teréz

Szerkesztés alatt...

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned