Bálványok ideje

 

A gyarlóságot messzebbre kiáltják.
A némaság erősebb hatalom.
Hol mindenki ordít, ritka kiváltság,
alkudnod sem kell, ingyen átadom.
.

Szénrácsos a gyémánt. Kemény, ősnemes.
Hideg fényéből kevély kéj fakad.
A grafit nemtelen, mégis lényeges,
súlyos szavakra rajzol szárnyakat.
.

Éles hangokhoz kötődik az ember.
Jobban, mint bárhol és valaha.
Messiást készít, vad igyekezettel,
s közben elvész örök otthona.

Utoljára frissítve:2016. február 23., kedd 12:48
Paál Marcell Hesperus

Paál Marcell Hesperus

1972-es vagyok. Szeretem a 72-est. Bibliai szám. Egyensúlyban és (az én érdekemben) kordában tartott, iskolázott, jól nevelt gyermekkorban volt részem. Korrekt iskolák, buktatókon átívelő sikerek, egyetem, diploma. 1990-ben kezdtem el szóhalmazokat írni, felsőfokú tanulmányaim folytatása mellett. Először – mi mást – szerelmeseket, majd másodszorra és sokadszorra is. Nagyjából 2000-ig tartott ez a szakasz, majd 12 évnyi csend. Közben munka, házasság, két páratlan gyermek, munka, kísértés, zavarodottság, hálátlanság, önbecsapás, bukás, menekülés, visszatérés Istenhez, vezeklés, újjászületés, szeretet, szerelem. Nincs kötetem. Terheim annál inkább… és hitem.

Legfrissebbek a szerzőtől: Paál Marcell Hesperus

Tovább a kategóriában: « Fantáziálom Mentés »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned