Hazám!

Az ablak nyitva, az ablakon rács.
Földszint, földszint, mert én itt lakom.
Aláhull a "tintaforgács",
e szűzies, csodaszép lapon.
Itt lakom, az ablakon rács,
a holdfénynél este vas árnyéka...
S nem kőműves, és nem is ács
barkácsolta össze, mi játéka
lett a szívemnek, ez az Élet!
Magyar vagyok, nekem kell "Mohács!"
Nekem kell, szükség az "Eszmélet!"
Mint szükség fatörzsnek a háncs!
Deákok írták itt a sorsot!
Deákok tolla, vérrel írt betűk.
Ezren törtek orrunknak borsot,
Mert itt az álmok sem egyszerűk!
Hát vedd elő deák, lúdtolladat!
A rácson égjenek dőlt betűk!
Rozsdás sorokra írd szavad,
mert itt az álmok sem egyszerűk!
Itt sok a szegény, sok az árva,
itt szinte mindenki bólogat!
Térdelj le, és Magyar Hazádra
szemfedőként öntsd ki csókodat!
Lássák az oláhok, tótok, rácok,
(akiknek minden tisztelet!)
Magyar szív nem ötvöz semmi rácsot,
a magyar szív csakis szabad lehet!
Meggyújtottunk már több forradalmat,
itt a Kárpátok bércei mögött!
Nem lettünk rabláncon lógó gyarmat,
élünk, önnön rácsaink között.
S bár nem tudjuk hol, Petőfi sírja!
S miért némult meg a jó Babits?
De minden úgy lett, mint Ady leírta,
és Attila fejére hullt a dics.
Áldottá lettünk Vörösmarty keblén,
s Kölcseyvel, himlőtől vakok.
De van-e szebb, mint Mátra, vagy Zemplén?
Ezt csak mi tudjuk, csak mi, magyarok.
És, ha felcsendül az "Isten áldd meg..."
Attól lúdbőrös minden férfi, nő...
Úgy szeresd hazádat, s néha állj meg,
hogy megértse egy bomlott agyvelő!
Hogy megértse, és kikiáltsa,
hogy minden magyarnak élni kell!
Hogy Istennek nem kovácsa, se ácsa,
hanem Stigmái vagyunk, a Jel!


Gyöngyös 2018.03.09

Vernyik László

Vernyik Lászlónak hívnak. 1974 december.24-én születtem Gyöngyösön.
Munkás családból származom. Édesapám vízvezeték szerelő, édesanyám konyhalány volt. Egy húgom és egy öcsém van. Elváltam. 12 évig voltam nős. Egy lányunk született, aki 14 éves már és éveken át egyedül neveltem.

Hat éves koromban írtam meg első gyermek versemet. Azóta sok víz lefolyt a Dunán...Mára nagyjából 1500 versem van. Példaképeim A Nyugatos költők, de mindenek előtt József Attila!
Tagja és alapítója vagyok a gyöngyösi Vachott-körnek. Fellépek saját versekkel, de más költőktől is szívesen szavalok.
Gyöngyöspatán történelmet tanítok a Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Diplomát 2005-ben szereztem az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán.
Beszélek franciául(sokat kopott sajnos) kicsit latinul és most kezdtem finnül tanulni.
A legelképesztőbb időpontokban vagyok képes írni, ha jön az ihlet nincs mit tenni! Ha az Irodalom használni akar, a költőnek cselekednie kell, hogy vigye a fényt és lelkileg adni tudjon az embereknek! Ez küldetés, ezért élek, nehéz út, de mégis óriási érzés, annak élni, amit szeretek csinálni...

Legfrissebbek a szerzőtől: Vernyik László

Tovább a kategóriában: « Kellek-e még? Világunk »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned