Erre nincs

Elmaradtam, nem értem vissza reggel,
egy lettem az önváddal, amíg lehet –
önazonosságom a lelkiismeret:
azzal küzdök, vagy az emlékezettel.

Erre nincs vakcina, mégis megtettem:
önvád a veled végig nem élt élet –
el sem kezdődött, úgy ért máris véget.
Egymástól függünk azóta mindketten.

Nem tudlak, pedig tényleg mentenélek,
ahogy elregélték régen a vének –
halvány gesztusaim kódolatlanok,

A fel nem fedezett gyógyír én vagyok,
de te hibátlan csillag alatt fekszel
folyton önmagadra éhező testtel.

 

 

Ez a Szonett a Ferencvárosi Művelődési Központban született, 2020. szeptember 26-án a Szonettpárbaj keretében.

Utoljára frissítve:2020. szeptember 30., szerda 12:28

Legfrissebbek a szerzőtől: Farkas Gábor

Tovább a kategóriában: « Beteg kabát Vakcina »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned