- Írta: Szilasi Katalin
- Kategória: Versek
- Megjelent: 223 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Vénség
Az idő morzsolja önmagát.
Ha "piros csövet" talált,
csak befelé somolyog.
Régi, pajzán pillanatok
pattognak szerteszét,
s a csuhé, a burok
lefoszlik, mint kihordott
gyermekről a megviselt
anyatest. Restül az este.
Az idő foga semmit se
fog már az öreg szemeken.
Csak egyetlen huncut
villanás csikland még egyszer
végig a zörgő ízikeken.
Utoljára frissítve:2020. augusztus 06., csütörtök 12:36

Szilasi Katalin
Szerkesztés alatt...
Kapcsolódó elemek
Legfrissebbek a szerzőtől: Szilasi Katalin
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned