FEHÉR LAPON MEZÍTLÁB

Mert adott a fehér lap,
hogy a költő ráírhassa az átlátszó havazást,
majd sorjában a csűrt,
a sütkérező kígyók pikkelyét,
a csalogány csőrét
és a nyír lányos kérgét,
no meg egy késő éji önvita után
a saját bőrét.
Csakhogy idővel minden kikopik,
lecseng a régi havazás,
a kígyók, meg a csalogány,
olvashatatlan lesz az ásatag vers,
akár elsős füzetünkben
a tétova sorok,
mikor tollal-tintával
először próbáltunk írni.
Olyanná válik minden,
mint tó tükre egy szélcsendes,
nyári napon, melyen mezítelen talppal,
elindul egy új megváltó.

 

Utoljára frissítve:2020. augusztus 06., csütörtök 12:10
B. Tomos Hajnal

BEMUTATKOZÓ – B.TOMOS HAJNAL
Első versemet 13 éveskoromban közölte a Brassói Lapok. Az akkori olvasószerkesztő, Lendvay Éva, bíztatott, írjak, küldjek még verset a lapnak, mivel –ahogy ő fogalmazott – valami ritka belső feszültséget, koromra egyáltalán nem jellemző lényegretörést észlelt verseimben. Én persze, továbbra is írtam, de csak a kis, vonalas füzetemnek, ugyanis több mint húsz évig senkinek sem mutattam meg alkotásaimat.Végül a továbblépés, vagy talán a megmérettetés vágya arra ösztönzött, hogy újra bekopogjak a költőnőhöz, aki a kezdeti meglepődés után rögtön pártfogása alá vette írományaimat és megszerkesztette első verseskönyvemet “A füvesasszony”-t. Máig 11 kötetem jelent meg, közülük 2 interjúkat, a többi verseket tartalmaz. A ‘90-es években a Brassói Lapok szerkesztője voltam, majd 2002-ig a Romániai Magyar Szó tudósítója. Jelenleg középiskolai tanárként keresem kenyerem. Mellesleg több internetes irodalmi közlemény munkatársa, a Porcelánszív Irodalmi Folyóirat és a Gondola Kulturális Magazin szerkesztője vagyok.

Legfrissebbek a szerzőtől: B. Tomos Hajnal

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned