FELISMERÉS TULIPÁNNAL

Lehet, a kor hozza az oltárokat,
hol megállok néha, mintha csak testemen kivül
és percekig gyönyörködöm
egy frissen kihajtott hajszálamban -
ujjongok, amikor kinő egy-egy ujjam
s ráfonódik a penge-éles füvekre,
kicserélhetem a nyelvem és soha
nem hallott szavak pezsgőjét ízlelgetem,
karomat nyújtom a látóhatár felé,
felcsippentek róla egy miniatűr pöszléket
és hajamba tűzöm, akárha
vérző mikulásvirágot-

hasonlít ez a felismerés egy páratlan kezdethez,
mint mikor felhasad a hagyma,
hogy előtörhessen a tejes tulipán
s akkor alig rejthető örömmel
megérzem bensőmben,
mint magzat első moccanását,
az örökéletet.

B. Tomos Hajnal

BEMUTATKOZÓ – B.TOMOS HAJNAL
Első versemet 13 éveskoromban közölte a Brassói Lapok. Az akkori olvasószerkesztő, Lendvay Éva, bíztatott, írjak, küldjek még verset a lapnak, mivel –ahogy ő fogalmazott – valami ritka belső feszültséget, koromra egyáltalán nem jellemző lényegretörést észlelt verseimben. Én persze, továbbra is írtam, de csak a kis, vonalas füzetemnek, ugyanis több mint húsz évig senkinek sem mutattam meg alkotásaimat.Végül a továbblépés, vagy talán a megmérettetés vágya arra ösztönzött, hogy újra bekopogjak a költőnőhöz, aki a kezdeti meglepődés után rögtön pártfogása alá vette írományaimat és megszerkesztette első verseskönyvemet “A füvesasszony”-t. Máig 11 kötetem jelent meg, közülük 2 interjúkat, a többi verseket tartalmaz. A ‘90-es években a Brassói Lapok szerkesztője voltam, majd 2002-ig a Romániai Magyar Szó tudósítója. Jelenleg középiskolai tanárként keresem kenyerem. Mellesleg több internetes irodalmi közlemény munkatársa, a Porcelánszív Irodalmi Folyóirat és a Gondola Kulturális Magazin szerkesztője vagyok.

Tovább a kategóriában: « Ablakok Fehér lapon mezítláb »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned