55. Ha Henry szobája zuhan

Ha Henry szobája zuhanni kezd,
Henry lebeg a közepén.
Levethet magáról minden mezt:
ki a szabad, ha nem én?
Megszabadulni a nyűgöktől,
amit a nehézség nyújt,
erre vágytam én öröktől.
Földhöz ragadni a múlt.

Henry szobája tizenhat
emeleten zuhan át,
más kidobná a gyomrában
eltárolt vacsorát,
de Henrynket nem ilyen
puha fából faragták.
Ha akarja, jár vízen,
vagy esik, mint cementes zsák.

Egyetlen kapaszkodó
számára még maradt:
ócska rímeket keres,
és számlálja a szótagokat.
De amíg ilyen sebesen
zuhan húsz emeleten át,
kicsit átérzi, milyen,
ha megkapja a szabadság mámorát.

a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés

 

 

Utoljára frissítve:2020. július 07., kedd 19:36
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned