Latolgatás, hit

Gondold át mégis, amit mondasz, noha
nézetünk, hitünk vallhatjuk szabadon.
A világvég pedig  nem jön el soha,
csakis annak, aki hisz benne nagyon.

A múlt, az beszél, hallgatja a jelen.
Lesz-e a jövőben tiszta gondolat?
Lesz-e mosoly, álom, édes szerelem,
szemed fényében látom-e arcomat?

Minden kérdés mellett térdepel remény,
mindegyik félelem, bátor szenvedély.
Gyengeség, erő e reményt átjárja.

Én nem hiszem azt, hogy halált hihetek,
fényes szíved mélyén jeget, hideget
találna szívem ezerfokos vágya.

 

Utoljára frissítve:2016. augusztus 02., kedd 18:59
Kasza Béla

Nagyon fiatalon születtem, s bár közel voltam a korai felnőtté váláshoz, ez a folyamat több évtized után sem fejeződött még be.
Tovább a kategóriában: « János áldásával Nyári csendélet »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned