Zúzmara nyílik

Jéghideg árnyat rajzol az alkony, szűz puha hóra,
fancsali képpel ballag az óránk nagymutatója.
Halkul a dallam, s lám fakuló fényt sír a szemünkre,
tél fagyos ujján zúzmara nyílik- lelki sebünkre.

Utoljára frissítve:2020. március 05., csütörtök 19:31
Vaskó Ági

Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem, Maglódon.
Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.
Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.
Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálán osztottam meg.
Szívhajtásaim antológiákban és négy saját verseskötetben szöktek szárba.
Könyveim címei:
• Hajnalfényű gondolat,
• Illanó idő,
• Csendből fakadt,
• VASKÓpéságok.


Érzelmeim dallamon- ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát.
A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.

Tovább a kategóriában: « Ma még karácsony Hallod a cinkét? »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned