Az lét Pillanata

Te és Én
állandó mozgásba kényszerülve
forgunk saját tengelyünk körül,
s újabb és újabb
tereket képezünk a térben.
Megfejtjük a Napot és a Holdat,
s a kifordított feketelyukakban
leleplezzük az árnyékot és a fényt,
ahol a múlt és a jövő találkozik.
Uraljuk az időt.
A csillagok nem távoli galaxisok többé,
hanem tenyerünkbe zárt homokszemek:
békés atomjai a puszta tudásnak.
Kiteljesedünk a kiterjedésben
és megszerkesztjük a saját valóságunkat,
miközben axiómává mutálódunk.
Új fizikai törvények fogadnak örökbe
és ismeretlen halmazokban ébredünk.
Nap mint nap
paradigmákon gázolunk keresztül,
hogy ép elmével kijussunk
a kötelező útvesztőkből.
Új dimenziókat fogad be elménk,
és újra és újra
megszüljük egymásban önnön magunkat
az időtlen idő kurta peremén,
s olyankor kéz a kézben
mindig a Pillanat vagyunk.
Újra és újra.
Vagyunk és vagyunk.

Utoljára frissítve:2020. március 05., csütörtök 18:51
Török Nándor

Bemutatkozás


A versek, a költészet számomra mindig is mentőövet jelentettek és jelentenek, egy menekülési lehetőséget biztosítanak bizonyos szituációk, jelenségek feldolgozásához, megértéséhez, meg-oldásához. Egyre inkább szükségem van erre, hogy a világban az általam elképzelt értékrend hiánya ne zavarjon és együtt tudjak élni vele (a megváltoztathatatlannal). Ezért fontosak a versek, akár olvasom, akár írom őket.
Emellett persze lenyűgöz a nyelv szépsége, a szavak variálhatósága, a bennük lévő rejtély meg-fejtésének élménye. Magával ragad ugyanabban a sorban a betűkbe bújtatott szórakoztató já-ték és a szárnyaló gondolat filozófiája.

Megjelent köteteim:

Érzelmek sodrában, 2015
Pajzs a résen, 2016
Hangok szürkületben, 2019
A Pillanat geometriája, 2020

Tovább a kategóriában: « Arctalan Két kifli »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned