Logo
Nyomtatás
Vadhajtás
 
nem látja más
de te már érzed
az ördög munkálkodását
a testet rágó férget
érzed
ahogy magába ránt a szörny
örvénylik minden sejted
s te ijedten
a felismerést
régi ruhád alá rejted
 
de hiába
másságod titkát
Káin mosollyal mutatja 
kegyetlen tükröd
s míg bambán bámulod arcod
a ráfeszülő fény
félelmet tükröz
 
vadhajtás vagyok
vadhajtás
mantrázod már egy éve
közben verejtékgyöngyös kételyed
igazzá válik
rútnak vélt tested szégyenére
 
a korholó szidalmak
lassan kiölnek belőled
minden szépet
burjánzó sebként nő
a bűntudat
s  ronggyá foszlik
az önbecsülésed
 
fogadd el magad
fogadd el
szól fohászod minden este
közben űzött lelked
csak reménnyel hál
lopott örömöt keresve
Vaskó Ági

Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem, Maglódon.
Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.
Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.
Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálán osztottam meg.
Szívhajtásaim antológiákban és négy saját verseskötetben szöktek szárba.
Könyveim címei:
• Hajnalfényű gondolat,
• Illanó idő,
• Csendből fakadt,
• VASKÓpéságok.


Érzelmeim dallamon- ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát.
A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.

© A Hetedik, minden jog fenntartva.