Kiskőrös felé
 
Itt könnyen érthető, miért
puszta igazán a puszta.
Így télvíz idején a Nap
tán még felkelni is lusta.
 
A szabadságnak múltja van,
s a múlt a jelent részegen
úgy kergeti, mint tél az őszt
a barackültetvényeken.
 
Felelúton szembe jön egy
tettekben fogant hangulat,
Petőfi ifjú szelleme
minden csárdában ott mulat.
 
Szülőházához érkezem,
s feledem a kor bánatát,
véle mulatok hajnalig:
elképzelek egy jobb hazát
 
(mit ő már rég megálmodott),
hol szabadság és szerelem
teszi szebbé a világot...,
de embernél a kegyelem!
 
S nem pusztába kiáltott szó,
amit az ajkam eldadog
úton a téli világban,
hol lesnek rám az ordasok.
Török Nándor

Bemutatkozás

„Nem vagyok bölcs és nem vagyok bölcsész. Nem vagyok bölcsész és ezt a költészetben szakmailag hátrányként élem meg. Máshonnét indultam és máshová is fogok érkezni, ha egyáltalán megérkezem valahová és nem tévedek el. Keveset tudok, kevesebb a belém sulykolt elméleti élmény és a fölöttem lebegő isteni sugallat. Ezért a valóságra hagyatkozom. Hol mélysége homályában tapogatózom, hol vibráló fényében szárnyalok. (Mindenképp elvakítva érzem magam) Sokszor nem tudom minden gondolatomat és érzésemet megfogalmazni, ezért egy állandó hiányérzet mardos, de talán jobb is így. Van, ami inspiráljon.

Ha fájdalomról írok az valódi földi fájdalmat jelent és a papírra vetett boldogságot sem élem meg oly bonyolultan és szárnyalón. (Ha a rózsáról írok, nemcsak a szirmok illatát, nemcsak a tüskék szúrását érzem, hanem a trágya természetes szagát is, mit ültetéskor a tövéhez tettem. Kérges tenyeremen érzem az ásó ismerős nyelét, bakancsom résein érzékelem és értékelem a kiloccsant öntözővíz pimasz tréfáját, s metszőollómon hallom lecsordulni az elfagyott hajtások megkönnyebbült sóhaját. De legtöbbet a körmeim alatti gyász és nyöszörgő derekam szemérmes suttogása mond el.)

Ez is egyfajta költészet, csak kicsit talán kiábrándító, hiszen ezekkel a dolgokkal senki sem szembesül szívesen.”

Török Nándor

(részlet: Ars poetica)

http: mek.oszk.hu/18300/18382/

Legfrissebbek a szerzőtől: Török Nándor

Tovább a kategóriában: « Nem én kiáltok Tévelygő »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned