35. Henry kortárs költőt olvas

2019. május 18.

– Tiszta őrület! – Henry olvas,
és széttörik benne a szöveg.
– Ez nem sima, hanem borzas!
Nem értem, ki érti meg.
Darabjai még követhetők,
de az egész össze nem áll,
és tartok tőle, nem a nyelvi ok
okozza, de érti a halál!

Mintha az egész görögül lenne,
bár ezek itt mind angol szavak.
És mégis, valamit lelek benne –
gondolja, amint továbbhalad.
– Mind könyvlap-darabok könyvből kitépve,
összekeveredett mozaik;
aki írta, nem volt betépve?
Habár vannak ilyen mozik.

A végére sem tisztul le semmi.
Csak marad egy balsejtelem,
hogy nem is erre kellett volna menni.
Hát miért erre ment velem? –
Henry világa egyszerű, tiszta.
Simán áttekinthető:
él, mint egy féreg, mint egy giliszta.
És agyilag sem nagymenő.

a 77 Henry-versek ciklusból
első közlés

 

Utoljára frissítve:2020. január 05., vasárnap 09:14
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned