GYENGÉDSÉG


Sosem fogom üvölteni; szeretlek.
Az igazság hangja leginkább
rezdülés. Hét napi járóföldre más
a szürkület. Talán hígabb. Talán
enyhülés. És nem foglak gyűlölni.
Szántszándékkal biztosan sosem.
Kiváltság néha térdre kényszerülni,
és várni; felsegíts... mint én téged,
ha más lesz az ütem. Lassabb
dobbanás, kiszámíthatóbb.
Itt nincsenek győzelmek, melyek
hánytorgathatók. Szelíd könnyeink
csak a biztosak. Lesz, ki elfeled
és lesz ki megtagad.

Majd lopódzó, könnyű éjek
gomolygó ölébe súgom; szeretlek.
És a Hold foszló köntösébe
bújva lesz hitünk - eretnek.

/2016.06.09./

 

Utoljára frissítve:2016. augusztus 02., kedd 21:09
Paál Marcell Hesperus

Paál Marcell Hesperus

1972-es vagyok. Szeretem a 72-est. Bibliai szám. Egyensúlyban és (az én érdekemben) kordában tartott, iskolázott, jól nevelt gyermekkorban volt részem. Korrekt iskolák, buktatókon átívelő sikerek, egyetem, diploma. 1990-ben kezdtem el szóhalmazokat írni, felsőfokú tanulmányaim folytatása mellett. Először – mi mást – szerelmeseket, majd másodszorra és sokadszorra is. Nagyjából 2000-ig tartott ez a szakasz, majd 12 évnyi csend. Közben munka, házasság, két páratlan gyermek, munka, kísértés, zavarodottság, hálátlanság, önbecsapás, bukás, menekülés, visszatérés Istenhez, vezeklés, újjászületés, szeretet, szerelem. Nincs kötetem. Terheim annál inkább… és hitem.

Legfrissebbek a szerzőtől: Paál Marcell Hesperus

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned