Logo
Nyomtatás

Nakonxipáni karácsony


Nakonxipánban most van karácsony.
Az égből a hó szitál.
Túltekintve száz gonosz varázson,
lelkem most odatalál.

Nakonxipán volt az életem.
Csak elmenni még oda!
Ott el nem fogyhat az élelem,
s a szerelem nem mostoha.

Nakonxipánban most hull a hó,
és az ablakokon át
behallani az andalító
kinti, lágy muzsikát.

Az utcákon puhán lépkedett,
és megérkezett a tél;
s meleg szobákból a képzelet
most ott is útra kél,

de Nakonxipánban Karácsony tájt
öröm van és szeretet,
gyermekzsivajgás járja át,
az utcákat és tereket,

és Nakoxipánban a meleg szobában
még lehetne szerelem,
ott együtt néznéd az ablaknál állva
a hóesést velem.

2013. december 31.

Utoljára frissítve:2019. december 12., csütörtök 08:19
Fábián József

1957-ben születtem. Geológus és informatikus vagyok, első szakmámban egy évtizedet, a másodikban már több mint kettőt dolgoztam. 5 gyermekem van.

Verseket 2010. tavasza óta írok, elsősorban saját érzelmeim, gondolataim kifejezésére. Hiszem, hogy az (írott) emberi beszéd legszervezettebb, legtömörebb, azaz az információt legsűrítettebb formában átadni képes fajtája a líra.
Saját kötetem nincsen, verseim irodalmi portálokon, illetve egy-két alkalmi antológiában jelentek meg.

Azt tartom, hogy ahhoz, hogy igazán jó, mások számára is érthető, élvezhető verset tudjon alkotni valaki - hacsak nem valódi zseni -nem szabad figyelmen kívül hagynia a költőelődök munkáját és teljesítményeit, csak azokra építve lehet tovább lépni. Sőt: megtagadni is csak azt lehet, amit az ember alaposan ismer. Ma a költőnek sokkal nagyobb tudásra (költészeti ismeretre) van szüksége, mint pár száz évvel ezelőtt, és akkor a tehetségről még nem is szóltam. A tehetség és a munka a költészetben is együtt kell, hogy járjon.
2011. óta veszek részt különféle internetes irodalmi fórumok munkájában részben versíróként, majd előbb-utóbb véleményezőként, illetve kritikusként. Több különböző versíró műhelynek voltam résztvevője hosszabb ideig, vagy egy-egy alkalommal, és jelenleg is részt veszek egy műhely munkájában. Irodalmi kritikát nem tanultam, csak önképző módon, saját ízlésemet követve fejlődött ki véleményalkotó vénám. Zavar a versekben a formátlanság, zavar, ha nem szabatos az irodalmi szöveg kifejezésmódja.

© A Hetedik, minden jog fenntartva.