Át a hegyen


vassá keményült hátamon
csattan tegnapok ostora
lassan felépül már a rom
hisz jelenem nem mostoha
 
sőt a Ma néha átölel
s csillogó szemmel rámnevet
így a múlt bármit rám lövell
győznie itt már nem lehet
 
mert én testestül lelkestül
és eredendően Ma vagyok
ha bennem a dal felpezsdül
forrni kezdenek a fagyok
 
s ha szebb nem is lesz a holnapom
csak ennél rosszabb ne legyen
megemelem hát kalapom
és átlendülök a hegyen.

Utoljára frissítve:2019. december 08., vasárnap 12:31
Csikai Gábor

1981. február 15-én születtem Csornán, de mindig is Kónyban éltem. A helyi általános iskola után a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomáztam. Jelenleg Kónyban, az IKSZT Faluházban dolgozom, és szabadidőmben nem meglepő módon írok. Első könyvem 2013-ban jelent meg, melyet azóta már 18 követett, versek, mesék, regény stb. Írásaim rendszeresen megjelennek a helyi lapokban valamint különböző internetes oldalakon, verseim pedig már négyszer szerepeltek a József Attila Vers-Dal Fesztiválon, valamint publikáltam a Kisalföldben és A Hetedik irodalmi folyóiratban. Költeményeimet megzenésítve játssza Lukács István, Kilián Imre és az Ősforrás, K-Ember zenekar, a SzeRBusz zenekar valamint a Verskoncert zenekar, akiknek Valami szép című lemezén négy versem is szerepel. És ez még korántsem az út vége.

Tovább a kategóriában: « Ami vár Intelem »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned