A celofán

Az édes íz képzete
nyelved és szájpadlásod
közti orális térben lebeg.
Az elfricskázott cukorkás papírral
szellő játszik,
mint a lemondás erőtlen lehelete.
Az elolvadt boldogság zörgő emléke
bizonytalanul meg-megmozdul
a hétköznapi porban.
Még nem döntötte el,
menjen vagy maradjon
(maradjon szemét,
vagy legyen relikvia).
Amikor ösztönödtől hajtva
lehajolsz az üres celofándarabért,
együgyűen tapasztalod,
még működik a pavlovi reflex
(mily bölcs a tudomány
és mily szolgalelkű az organizmus).
Magad sem tudod, miben bízol,
amikor e lim-lomot zsebedbe gyűröd
s nyeled keserűvé vált,
sűrű nyáladat.

Utoljára frissítve:2019. december 02., hétfő 22:44
Török Nándor

Bemutatkozás

„Nem vagyok bölcs és nem vagyok bölcsész. Nem vagyok bölcsész és ezt a költészetben szakmailag hátrányként élem meg. Máshonnét indultam és máshová is fogok érkezni, ha egyáltalán megérkezem valahová és nem tévedek el. Keveset tudok, kevesebb a belém sulykolt elméleti élmény és a fölöttem lebegő isteni sugallat. Ezért a valóságra hagyatkozom. Hol mélysége homályában tapogatózom, hol vibráló fényében szárnyalok. (Mindenképp elvakítva érzem magam) Sokszor nem tudom minden gondolatomat és érzésemet megfogalmazni, ezért egy állandó hiányérzet mardos, de talán jobb is így. Van, ami inspiráljon.

Ha fájdalomról írok az valódi földi fájdalmat jelent és a papírra vetett boldogságot sem élem meg oly bonyolultan és szárnyalón. (Ha a rózsáról írok, nemcsak a szirmok illatát, nemcsak a tüskék szúrását érzem, hanem a trágya természetes szagát is, mit ültetéskor a tövéhez tettem. Kérges tenyeremen érzem az ásó ismerős nyelét, bakancsom résein érzékelem és értékelem a kiloccsant öntözővíz pimasz tréfáját, s metszőollómon hallom lecsordulni az elfagyott hajtások megkönnyebbült sóhaját. De legtöbbet a körmeim alatti gyász és nyöszörgő derekam szemérmes suttogása mond el.)

Ez is egyfajta költészet, csak kicsit talán kiábrándító, hiszen ezekkel a dolgokkal senki sem szembesül szívesen.”

Török Nándor

(részlet: Ars poetica)

http: mek.oszk.hu/18300/18382/

Legfrissebbek a szerzőtől: Török Nándor

Tovább a kategóriában: « Az újszülött Kódfejtő »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned