Logo
Nyomtatás

Esti ima

Uram,
hagyd most az imádságaimat!
Elkergettem mind.
Vékony ágakon ülnek,
sovány galambok.
Tátva a csőrük,
nem csiripelnek.
Torkukban halott a szó.
Nem repülnek már hozzád
éjjelente.
Ha néha arra jársz,
feléd fordulnak.
Ólomgolyó cseppen a földre
száraz szemeikből.
És már nem félnek
téged se,
mást se,
csak ülnek
és várnak,
és lepotyognak
a sárba
mikor nagy szél kerekedik.

Utoljára frissítve:2019. szeptember 06., péntek 19:33
Iványi Mónika

Iványi Mónika


1985-ben születtem Budapesten. Kétéves koromban a szüleimmel vidékre költöztünk, amiért mind a mai napig nagyon hálás vagyok nekik. Anyai nagymamám közelsége meghatározó szerepet játszott az életemben. Általános iskolámat Nyírkarászban, középiskolámat Kisvárdán végeztem. A Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója voltam.
2004-ben a Kaleidoszkóp Versfesztivál különdíjában részesültem.
Verseim egy része olvasható a Dokk Irodalmi Kikötő oldalán.
Antológiák amelyekben szerepeltem:
Szárnyak hullámverésben (Magyar Versmondók Egyesülete, 2004)
Szerelem (Albanegra Kiadó, 2014)
Szó-kincs 2015 (Aposztróf Kiadó, 2015)
Szó-kincs 2017 (Aposztróf Kiadó, 2017)

© A Hetedik, minden jog fenntartva.