- Írta: Szoboszlai Judit
- Kategória: Versek
- Megjelent: 890 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Deviancia
Azt akartam,
halj bele minden igekötőbe,
szavaidat kössék rá nyakadra
sorközök:
írásjel
hófehér ingeden legyen
tűbe szúrva
cérnába gabalyodva!
Áldás és átok vagyok:
Penelopé és Deákné
vászna...
Vedd le magadról
te is
a mítoszba tekeredett ruhát
és
ölelj!
Utoljára frissítve:2016. június 30., csütörtök 11:55

Szoboszlai Judit
Kálmánházán tanítok magyart és matematikát.A számok irreverzibilisek,folyton rendre intenek:kapok tőlük hideget-meleget.Az igazi szerelem nekem, a szó! Minden formáját szeretem betűtől a szövegig,szövegtől a betűig:hallani,írni,kimondani,megízlelni,tapintani,megszagolni...
mert "liliomként"hagyják,hogy kitépjem belőlük a színt is akár,mégis újranövesztik ágaikat,hogy mi belőlem hiányzik,kiegészítsék gyönyörű szirmaikkal.
Kapcsolódó elemek
Legfrissebbek a szerzőtől: Szoboszlai Judit
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned