Logo
Nyomtatás
Aki leszek

Mától rajzolni kezdem magam,
úgy ahogyan egy fénykép
nem örökítene meg soha,
mert fényviszonyok függvényében,
már nem egészen valós –
szóval lerajzolnám, ahogyan mókásan csücsörítek,
ahogyan homlokomat ráncolom,
vagy türelmetlenül legyintek-
lerajzolnám a döbbenet villanatát szememben
és ujjaim rebbenését a billentyük fölött,
amint épp egy verset írok-
megörökítem az igazolt hiányzót,
aki leszek, ha végleg elmegyek.
Utoljára frissítve:2019. augusztus 06., kedd 17:29
B. Tomos Hajnal

BEMUTATKOZÓ – B.TOMOS HAJNAL
Első versemet 13 éveskoromban közölte a Brassói Lapok. Az akkori olvasószerkesztő, Lendvay Éva, bíztatott, írjak, küldjek még verset a lapnak, mivel –ahogy ő fogalmazott – valami ritka belső feszültséget, koromra egyáltalán nem jellemző lényegretörést észlelt verseimben. Én persze, továbbra is írtam, de csak a kis, vonalas füzetemnek, ugyanis több mint húsz évig senkinek sem mutattam meg alkotásaimat.Végül a továbblépés, vagy talán a megmérettetés vágya arra ösztönzött, hogy újra bekopogjak a költőnőhöz, aki a kezdeti meglepődés után rögtön pártfogása alá vette írományaimat és megszerkesztette első verseskönyvemet “A füvesasszony”-t. Máig 11 kötetem jelent meg, közülük 2 interjúkat, a többi verseket tartalmaz. A ‘90-es években a Brassói Lapok szerkesztője voltam, majd 2002-ig a Romániai Magyar Szó tudósítója. Jelenleg középiskolai tanárként keresem kenyerem. Mellesleg több internetes irodalmi közlemény munkatársa, a Porcelánszív Irodalmi Folyóirat és a Gondola Kulturális Magazin szerkesztője vagyok.

© A Hetedik, minden jog fenntartva.