Ady estéje

marad kő kövön csak az alkony párgol
miazmás gőzöket a kerti sétányon
az őskaján is beleng félhomályból
s az elsáncolt mellkason léda-lábnyom
hajlott hátú padra dőlve szédeleg
bár kívánja még ajkak eperhúsát
toulouse-lautrecet ihlető élveteg
első vérig harapni vágyó múzsák
bujaságát elfedi a hársillat
csinszka hamvas barackokat tálal
sóhaja lombsusogás de megvillan
szemében a csapdába csalt vadállat

Utoljára frissítve:2019. április 05., péntek 14:36
Molnár Jolán

Molnár Jolán
1960-ban születtem, Budapesten lakom. Eredeti szakmám textiltervező-rajzoló. A versírással 2003 táján kezdtem foglalkozni, bár addig is érdekelt a költészet, klasszikusok és a kortársak egyaránt.
Több helyen megjelentek verseim, netes irodalmi oldalakon, (pl. Porcelánszív folyóirat, Kaláka folyóirat, Bécsi Napló, Dokk, Poet, DMK antológiák) többször díjat nyertem Poet-es verspályázatokon.

Legfrissebbek a szerzőtől: Molnár Jolán

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned