Mi közöm van már az emberek dolgaihoz?

I.

Sün

Ne szagolgasd!

Nézd, a süntüskék milyenek...

Vackorfára se mászunk, hagyd

békén, te dilinkó!

Miért kell ezerszer szólnom?

A kutyaiskola is mire volt jó?

Félpillantásokkal köszönünk:

úgyis elengedsz.

Hagyd csak a sünt is, alszik

talán álmodik is, látod?

Tegnap is itt volt...

II.

Fák

Testvérként állnak a kertben:

egy halott mellett három eleven.

Fekszünk.

Emlékszel, ikerként egybeszínezve

hogy feketélltek nemrég?

Az élő újra kizöldült,

száradozgat a szélben a másik.

Mondják, ki kéne vágni,

de mi inkább körbepisiljük:

locsolni könnyebb,

meg hát tél jön,

s télen az isten se tudja,

melyik mi.

*Takács Zsuzsa: Szitakötő