Dobd el


A szó kirepül és nem tér vissza

az idő végül mégis csak felissza.
A tanulságok nem jók semmire
mert nem fogadja már meg senki se.

Megyünk előre, bár szabott az út
mégis áttörnénk kerítést, kaput…
Lökdösődve tolongunk. Birka nyáj.
Ösztönök vezetnek meg a muszáj.

Fölöttünk bármilyen lehet az ég
lehet felhős, szürke, komor vagy kék
nem érünk rá bámulni fölfele.
Lábunkkal rögökbe botlunk bele.

A szép nálunk csak ritka adalék
a léthez adott lélek – maradék.
Szegénynek, gazdagnak tiszta luxus.
Törődsz vele? Megmarad a nexus.

Meztelen élet megvan szép nélkül
de ha kajája nincs, beleszédül.
Dobd a tollad művészkém messzire.
A szó kevés, nem kéri senki se!

Utoljára frissítve:2016. június 30., csütörtök 11:30
Kolumbán Jenő

Kolumbán Jenő

Szül: Miskolc  1950.08.16.

Tel:70/2776353

Legfrissebbek a szerzőtől: Kolumbán Jenő

Tovább a kategóriában: « Csak vágyakat ( 18+ ) Egy lélegzetre »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned