Logo
Nyomtatás

Jégbe zárt világ

Fehér halállal jött a tél,
a szűzi-fehér hó helyett
ónos esőt hozott a szél,
s a kormos éjre ráhegedt.

Imára kulcsolt kezeken
reményt remél az áhítat...
Miközben kint az ereszen
a hízott jég halált itat.

Csipkét horgol a fürge dér
- kristály a fonál, jég a tű -
ám amit alkot, mit sem ér,
ha halált sír a hegedű.

A csupasz, vézna bokrokon
fázva feszül ki szemfedél
a villanydróton, s oszlopon,
jégcsap - sóhaj - földig ér.

Nyarat sirató vézna fák
rogynak térdre a súly alatt,
jajongva sír száz száraz ág,
míg földre hullva szétszakad.

Dermedten jön a másnap el,
ezüst lesz holnap jég-világ,
mindent vasmarkú kény ölel,
és szirmot bont a jégvirág.

Vaskó Ági

Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem, Maglódon.
Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.
Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.
Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálán osztottam meg.
Szívhajtásaim antológiákban és négy saját verseskötetben szöktek szárba.
Könyveim címei:
• Hajnalfényű gondolat,
• Illanó idő,
• Csendből fakadt,
• VASKÓpéságok.


Érzelmeim dallamon- ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát.
A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.

© A Hetedik, minden jog fenntartva.