Kassák-hommage

Kezek, lábak, karok, s egy fej csak...
Mint Síva vagy szarvasbogár,
(vagy pók is lehet)
száll a szélben
hegedűje már nincs kezében,
bár a nyikorgást hallani...
a házon átemelte valami
nagy szélvihar, vele szamovár,
vaskályha csöve súg feléje
bátorító szókat, Chagall
kalapja tán, mi megelőzi,
és változó a szélirány.
Füstöl, füstöl a Kassák-vonat,
gőzölög rajta szamovár, elgőzölög,
akár az élet.
Fekete tea gőzén füstölt
hering a tálon... Minden mindennel összefügg.
Fejünk felett, lábunk alatt
bújnak meg a konok szavak,
és elkísérnek sínek nélkül.

 

 

Megjelent A Hetedik 2019. januári nyomtatott számában.

Utoljára frissítve:2019. március 05., kedd 16:01
Haász Irén

Bemutatkozás

Haász Irén vagyok. 1954.-ben születtem, Budapesten. Nevelőszülőknél nevelkedtem. Sajátos életem során közgazdasági végzettséggel több szakmában és munkakörben próbálkoztam több-kevesebb sikerrel. Voltam vállalkozó és alkalmazott, vezető és beosztott, eltartó és eltartott. Három gyermek nevelése nyomta vállamat, olykor egymagamban, mivel második házasságban élek. 2008-ban súlyos betegséget diagnosztizáltak nálam, a kezelés alatt írtam első regényemet figyelemelterelés ürügyén. Ifjúkori verseim elkallódtak már, az idő folyamán az élet más területeivel voltam kénytelen foglalkozni, de kis unokám születése óta ismét írok, és immár őrzöm rapszodikusan születő szerzeményeimet. 2010.-ben a Hajnal kikötői c. antológiában válogatás jelent meg gyermekverseimből, s a kiadó további működésre buzdított. Tagja vagyok több kulturális klubnak és portálnak, szerepelek antológiákban, kaptam néhány díjat is, köztük a 2015-ös Gödöllői Irodalmi Díj ezüstjét. Novellákat és második könyvemet írogatom, lustán, mert közben megátalkodottan verselek…

Legfrissebbek a szerzőtől: Haász Irén

Tovább a kategóriában: « Ki veszi vállra? Olvad a sós vaj »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned