Ki veszi vállra

Vagyok a lágyság, márvány keménység,
szabad szó, szellem, bilincsben mérték.
Vagyok a szépség ránc alá bújva,
egy könnyed pille tonnányi súlyba’,
görcs a tövisben, tövis a testben,
fény lobbanása sötét fejekben.
Emberré lettem, vak, őrizetlen,
ki tart meg tiszta szívében engem?

Igém lekonyult virágként szárad,
megváltás voltam, vagy csak alázat?
Kiaszott évek virága voltam,
új bimbót hozva a földi porban,
s hiába vettem keresztet vállra?
Korcsosultakért hulltam a sárba?

Jámbor, ha voltam, kerékbe törtek,
békét papoltam, s nevemben öltek…
Mi a megváltás? Új hit, új élet
irgalmát adni emberiségnek
elég egy Krisztus? Új bűnök vétkét
ki veszi vállra? S halálba mért lép?

Utoljára frissítve:2019. február 04., hétfő 17:53
Haász Irén

Bemutatkozás

Haász Irén vagyok. 1954.-ben születtem, Budapesten. Nevelőszülőknél nevelkedtem. Sajátos életem során közgazdasági végzettséggel több szakmában és munkakörben próbálkoztam több-kevesebb sikerrel. Voltam vállalkozó és alkalmazott, vezető és beosztott, eltartó és eltartott. Három gyermek nevelése nyomta vállamat, olykor egymagamban, mivel második házasságban élek. 2008-ban súlyos betegséget diagnosztizáltak nálam, a kezelés alatt írtam első regényemet figyelemelterelés ürügyén. Ifjúkori verseim elkallódtak már, az idő folyamán az élet más területeivel voltam kénytelen foglalkozni, de kis unokám születése óta ismét írok, és immár őrzöm rapszodikusan születő szerzeményeimet. 2010.-ben a Hajnal kikötői c. antológiában válogatás jelent meg gyermekverseimből, s a kiadó további működésre buzdított. Tagja vagyok több kulturális klubnak és portálnak, szerepelek antológiákban, kaptam néhány díjat is, köztük a 2015-ös Gödöllői Irodalmi Díj ezüstjét. Novellákat és második könyvemet írogatom, lustán, mert közben megátalkodottan verselek…

Tovább a kategóriában: « Hitgyakorlatok Kassák hommage »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned