Szigligeti merénylet

Itt fogom eltenni Zsille Gábort láb alól.
Alkalmasabb helyet úgysem találok:
az arborétum nagy és elvadult, a kis tó
felszínét egyenletes, sűrű, vastag trutymó
fedi, az egész már inkább láp, ingovány.
A kis szigetre vezető hidacska lezárva,
nincs a környéken ács, aki rászánna két hetet,
hogy megjavítsa. Inkább ránézni is tilos.
Nos, a híd alatt, a növényi rothadék között még
évekig nem keresné senki őt, bizony szép lenne,
ha visszainná vérét a tó, formás lába, karja
leválna, az anyatermészet visszaszívná lágyan.
Hogy miként fogom lépre csalni, az persze még
nincs kitalálva. Valami gyors, vértelen, gépies
halált gondolok ki majd neki, ami nem tart soká,
de az utolsó pillanatban a szemembe nézzen,
és tudatosuljon, hogy megölöm épp. Az fontos.

 

 

A vershez kapcsolódik Zsille Gábor  Én nem tűnhetek el című verse, mellyel páros verset alkot.

Utoljára frissítve:2019. január 06., vasárnap 14:21
Simon Adri

SIMON ADRI

Simon Adri szakmai önéletrajza

1974. augusztus 22-én született Szegeden.

1992 és 1998 között tanulmányokat folytatott a József Attila Tudományegyetem magyar, illetve irodalomelmélet és interpretáció speciális képzés szakán. Középiskolai tanári diplomáját 1998-ban kapta meg. 2010-ben OKJ rendszerinformatikus képesítést szerzett.

1998 és 2005 között Budapesten élt, ezt követően Szegedre költözött, majd 2010 óta ismét budapesti lakos.

Kötetei: Komplemente (2010), Földerengés (2015).

A Spanyolnátha, a Magyar Napló, a Parnasszus, az Irodalmi Jelen stb. szerzője. 2010 és 2014 közt a Gondolat Kiadó szöveggondozója. 2010 és 2012 közt a Dokk irodalmi portál, 2014-től a Holdkatlan szépirodalmi és művészeti portál szerkesztője. 2017 májusától az Irodalmi Jelen kritikarovatának szerkesztője.

2013-ban és 2018-ban NKA-ösztöndíjban részesült.

2015 óta a Magyar Írószövetség tagja.

2019-ben Bella István-díjban részesült.

 

Tovább a kategóriában: « Árvák kelengyéje Elkülönítés »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned