- Írta: Nagy Antal Róbert
- Kategória: Versek
- Megjelent: 114 alkalommal
- Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése
- Nyomtatás
Fák
nyáron árnyékot adtak
már csak sírjaiknak
télire tüzelőt
a felejtés gézlapjaival feded le lelked
de átvérzi rajtuk a múlt
a fáknak nincs lelkiismerete
de életük évgyűrűkből rémlik
ők az ég felé törnek
ágaikkal sejtik az istent
ha tehetnék
új vesszőikkel elérnének
a magasságos kékig
fát hasogatva
fejszéd csattogása
alatt rövid lett az ima
nedves faágon
hideg magányon
pattog a rőt tűz
Nagy Antal Róbert
Bemutatkozás
Nagy Antal Róbertnek hívnak.
1974. március 25-én, Keszthelyen láttam meg a napvilágot.
Pedagógus vagyok. Jelenlegi munkahelyemen, a gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskolában 12 éve dolgozom, elsősorban alsó tagozatos gyermekekkel foglalkozom.
A szállodai animáció, a vendéglátás, a művelődésszervezés, nyári táboroztatás, pályázatírás területén is szereztem tapasztalatokat.
A párommal és gyermekeimmel Keszthelyen élek.
Egyik kedvelt időtöltésem az írás. Elsősorban versekkel próbálkozom. A próza távolabb áll tőlem. A helyi lapban (Gyenesdiási Híradó) írok néha 1-1 cikket.
Első verseimet diákújságokban publikálhattam. A műveim eddig pályázati antológiákban, hangos könyvben, a Zalai Hírlapban, a Kaláka internetes folyóiratban jelentek meg.
Aforizmákat is írtam. Egyszer ezeket is meg szeretném jelentetni.