Opál

Már víz alatt is tudok lélegezni.
Hold-könnyű súlyok vannak csontjaimban,
s ha fogynak is porcaim körül a terek
és hajam aranyszín helyett sötét lesz,
bolond vérem akkor is iramlik.
Hát ezért.
És a folyó miatt, ki folyton indulásra bír,
mintha kopoltyúm lenne, pikkelyem.
Úszni tanít, játszik velem,
de mindig feldob a víz színére.
Pedig már víz alatt is tudok.

Kosztolányi Mária

Kosztolányi Mária
1955-ben születtem Bogyiszlón. Erdőit, mezőit, vizeit járva nőttem és hoztam magammal Nagyszüleim, kedves iskolám és a falu könyvtárának értékeit.
Székesfehérváron technikumot, Veszprémben szakközép-iskolát, főiskolát végeztem. Szakmám építőipari technikus, végzettségem szerint pénzügyi, számviteli szakember, mérlegképes könyvelő vagyok.
Veszprém megyében, Öskün élek. A sors vargabetűit járva dolgoztam ládagyártól pénzintézetig sok helyen. Közel 20 évig az építőiparban, ám a költészet velem volt mindig.
Várt türelmesen, csak betegségem alatt sürgetett kicsit, de már tudom, hogy lesz elég időm a megíratlanokra is.
Pár éve jelennek meg írásaim internetes lapokban, oldalakon, antológiákban. Verskötetem nincs.

Legfrissebbek a szerzőtől: Kosztolányi Mária

Tovább a kategóriában: « Magam szeretője Horribile dictu »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned