Kékfestő

Búzavirágot rejthet a fény
– feledésbe merült kép –
(kapcsolatot köt az elme,
színek jönnek, mennek,
folyamatként, önmagukra lelve)
anyám áll a réten,
köténye virágillatos;
eggyé olvad ég és mező,
lépésemen megered az eső...
összefolyik lent és fent,
kékfestőt mos a véletlen,
kötelén ringnak a kékek,
száradnak az emlékek,
édes illat száll a szélben…
ég színű lent, fent és középen.

Kocsis Erika

Kocsis Erika vagyok, Miskolcon születtem és jelenleg is ott élek. Tizenéves koromtól írok verseket, novellákat. Tanítóként iskolámban irodalmi szakkörön (is) okítom a kicsiket a versírás alapjaira. Az Irodalmi Rádió állandó szerzőjeként, tavaly ugyanitt Az év trubadúrja c. pályázaton első helyezést értem el. Az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztőjeként tevékenykedem tavaly júliustól. Szintén tavaly jelent meg első verseskötetem az Underground Kiadó gondozásában, Élet vörös árnyalattal címmel. Jelenleg mesekönyvet írok tündérekről, unikornisokról, varázslatról. Többször szerepeltem a Költészet Napján a Kossuth Rádió kulturális rovatában, valamint az Európa Rádióban. Kevés helyen publikálok, de időnként a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazinban jelennek meg alkotásaim. Hiszem és vallom Weöres Sándor gondolatait, akár ars poeticám is lehetne:
A nagy fordulat egy ember életében:
"nekem mi jut?" helyett: "mi fakad belőlem?"
S ez elég ahhoz, hogy a bentről-fakadó
fényes legyen és folyton tisztuló.
Nagy örömmel tölt el, hogy lapjukban megjelenhetek. Hálás köszönetem.

Legfrissebbek a szerzőtől: Kocsis Erika

Tovább a kategóriában: « Földet és vért Magam szeretője »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned