Levelek a kisegérhez
( Iványi Juditnak)

Egérke,
a templomot kiürítették.
Összecsomagolt az Isten is.
Az akasztott ember se
lóg már a gerendán,
elunta magát.
Üresen állnak a házak.
Néhol még egy-egy öreg
bámészkodik a kapualjban.
Azt mondják, ahová mennek
kövérebbek az árnyékok is,
és az odenwaldi hegyek lankásain
fürtökben nő a sajt.
Friss kenyeret osztanak
minden utcasarkon.
A morzsákkal is jóllakik az ember
míg bírja szemelgetni.
***
Batyumban friss kalács.
Anyám sütötte.
Belegyúrta kétségeit,
hajának akácillatát.
Az ajtóból figyeltem
ahogy megremeg a válla,
a felhők remegnek így
zápor idején.
Amikor rám nézett már tudtam:
nekem ő az ég s a föld egymaga.
Maradni még sem volt erőm.
A vonatablakból még sokáig néztem
ahogy zsugorodik,
végül föld és szalmaillatú harmattá vált.
Az út menti fák,
mint szárnyatlan tündérek
repültek hátrafelé.
Felemelkedett a tó is.
Míg a sárgászöld mező felett
álmos tehenek röpködtek,
szemhéjam lassan elnehezült.
***
Hét éve már Egérke,
hogy nem láttam
cseresznyevirágot.
Itt kényesek a fák.
Apró kertekben pöffeszkednek,
orrukat magasan hordják.
Érett gyümölcseik,
mint az elárvult gyermekek
összebújva heverésznek a fűben.
Az emberek skatulyákban élnek
reggelente kirajzanak.
Bábel tornyát építik szívükben,
és hogy az Isten meg ne sejtse,
idegen nyelveken imádkoznak.
A nyári esték egyre forróbbak.
A szél messzire elkerüli a várost.

Gyakran álmodom veled.
Az ajtómban állsz és enni kérsz.
Nyitott tenyeremen
apró kavicsokká válnak a magvak.
Felnevetsz:
hát ennyi a tiéd.
A tapéta csúszós halbőrré válik,
megmozdulnak a falak.
Felém indulnak.
Hirtelen egérré változom én is.
Kiszaladok utánad a résen,
de már soha többé nem érlek utol.

Iványi Mónika

Iványi Mónika


1985-ben születtem Budapesten. Kétéves koromban a szüleimmel vidékre költöztünk, amiért mind a mai napig nagyon hálás vagyok nekik. Anyai nagymamám közelsége meghatározó szerepet játszott az életemben. Általános iskolámat Nyírkarászban, középiskolámat Kisvárdán végeztem. A Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója voltam.
2004-ben a Kaleidoszkóp Versfesztivál különdíjában részesültem.
Verseim egy része olvasható a Dokk Irodalmi Kikötő oldalán.
Antológiák amelyekben szerepeltem:
Szárnyak hullámverésben (Magyar Versmondók Egyesülete, 2004)
Szerelem (Albanegra Kiadó, 2014)
Szó-kincs 2015 (Aposztróf Kiadó, 2015)
Szó-kincs 2017 (Aposztróf Kiadó, 2017)

Legfrissebbek a szerzőtől: Iványi Mónika

Tovább a kategóriában: « Fészekrakás Ringass el bújtass el »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned