Vissza a csillagokba!

A szürke napok már messze tűnnek,
hiszen lassan fölfénylik az ünnep,
és igaz, hogy küzdünk hóval-faggyal,
szívünk fölött átrebben egy angyal.

Átsiklik az égen arany teste,
s fényfátyolba öltözik az este.
Mélyen bennünk és az ablakokban
az emberség tiszta lángja lobban.

Mert túl bűnön, kínon, szenvedélyen
lelkünk kútjába temetve mélyen
még mindig ott él bennünk az a láng,
mely azt súgja: nem e Föld a hazánk.

Mert csak testünk földi, lelkünk égi.
Ha fölhangzik a dal, az a régi,
és az angyal is alászáll értünk,
a csillagokba mind visszatérünk!

Csikai Gábor

1981. február 15-én születtem Csornán, de mindig is Kónyban éltem. A helyi általános iskola után a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomáztam. Jelenleg Kónyban, az IKSZT Faluházban dolgozom, és szabadidőmben nem meglepő módon írok. Első könyvem 2013-ban jelent meg, melyet azóta már 18 követett, versek, mesék, regény stb. Írásaim rendszeresen megjelennek a helyi lapokban valamint különböző internetes oldalakon, verseim pedig már négyszer szerepeltek a József Attila Vers-Dal Fesztiválon, valamint publikáltam a Kisalföldben és A Hetedik irodalmi folyóiratban. Költeményeimet megzenésítve játssza Lukács István, Kilián Imre és az Ősforrás, K-Ember zenekar, a SzeRBusz zenekar valamint a Verskoncert zenekar, akiknek Valami szép című lemezén négy versem is szerepel. És ez még korántsem az út vége.

Tovább a kategóriában: « Hozsánna Adventi naplórészlet »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned