Két őszi aszklepiadeszi

Ősz van, lélekölő, durva magány zokog,
arcátlan süt a nap, kókad a fájdalom,
átkos vágy zakatol, fémsikolyán kacag,
vértolvaj viszi arcszinem.

Fázik, vénül az ég, ernyed a szenvedély,
mint letarolt mezőn, holt gabonát ölel
harcmérgezte világ. Jöjjön a mélyemen
átlátó, delejes Sötét!

Szoó Virág

Szoó Virág

1971-ben született Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett, majd Debrecenben végzett magyar-angol szakos tanárként. Jelenleg Győrben él és tanít.

Versterapeuta? Pár-Beszéd című kötete kapcsán nyilatkozta, hogy sem írónak, sem költőnek nem tartja magát, ez az írása belső konfliktuskezelés. Szövegei az úgynevezett két szék technikára emlékeztetnek. Meglepő, milyen őszinték.
Írnékén című blogján megjelentetett versein is ugyanaz a bátorság érezhető: felismer, felvállal, megfogalmaz, kimond olyan érzéseket, gondolatokat, amiket sokan nem tudunk, de sorait olvasva megkönnyebbülünk. A szerző önelemzése, kitárulkozása magával ragadó. Lírájában lát és láttat, de nem didaktikus. A választott formák, a könnyed technika, a nyelvhasználat és stílusgazdagság élménnyé teszik a befogadást. Magyartanár, aki nemcsak tanítja.
Igazi kincsnek számít az általa készített Magyar irodalmi születésnaptár „versekkel, műrészletekkel, saját hozzáfűzött gondolatokkal, parafrázisokkal”, ahogy írja a szerzői közösségi oldalán. A költészet napján indított blog Életreolvasó címmel egy éven keresztül íródott esztétikus, áttekinthető formában.

Legfrissebbek a szerzőtől: Szoó Virág

Tovább a kategóriában: « Színezd újra Légy az »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned