Ne csak így egyszer

Koppan az álom, csúszik a reggel.
Fagyos tükrébe bámul az utca.
Komor várost fest kék ecsetével,
vagy rossz kedvében, vagy Isten tudja.

Mégis gyönyörű a csípős fázás,
a szeretetfát csempésző erdő.
Titkokból épít a sok-sok súgás,
tornya fülünktől szívünkig érő.

Fényeket gyújt most velünk megküzdve
gyermeki zsongás, áldott alázat.
Színt csókol kedve, ne legyen szürke
tegnapi bánat, unott ábrázat.

Ne legyen kérdés, hasson az ünnep!
Legyen az mindig megünnepelve!
Fessél sok szép színt, ecseted meglep!
Ne csak így egyszer, december este.

Nagy Antal Róbert

Bemutatkozás

Nagy Antal Róbertnek hívnak.
1974. március 25-én, Keszthelyen láttam meg a napvilágot.
Pedagógus vagyok. Jelenlegi munkahelyemen, a gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskolában 12 éve dolgozom, elsősorban alsó tagozatos gyermekekkel foglalkozom.

A szállodai animáció, a vendéglátás, a művelődésszervezés, nyári táboroztatás, pályázatírás területén is szereztem tapasztalatokat.

A párommal és gyermekeimmel Keszthelyen élek.

Egyik kedvelt időtöltésem az írás. Elsősorban versekkel próbálkozom. A próza távolabb áll tőlem. A helyi lapban (Gyenesdiási Híradó) írok néha 1-1 cikket.
Első verseimet diákújságokban publikálhattam. A műveim eddig pályázati antológiákban, hangos könyvben, a Zalai Hírlapban, a Kaláka internetes folyóiratban jelentek meg.
Aforizmákat is írtam. Egyszer ezeket is meg szeretném jelentetni.

Legfrissebbek a szerzőtől: Nagy Antal Róbert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned