Pertussis*


Már megint veszélyes helyen jártunk…
A tiltótáblák erodált árnyékát kijátszva
lopództunk a lezárt szénbánya aszott ajkú,
estet ásító szájához, és lenéztünk a már
rég éhségtől dohos gyomorba. És ekkor a
bánya köhögni kezdett, vagy inkább, mintha
a föld köhögte volna fel létjogosultságunk
minden váladékát; az ifjúkori sebek varjába
ragadt gyermekkort, az ágak közhelyében
madárfiókák zuhanásba torkolló első
szárnypróbálgatását, az írásokba koptatott
szóközök perisztaltikáját, torkunkra foltként
szegett sikolyokat, génekbe kódolt évmilliók
másodpercekké pontosított reflexét, erővé
gyengült kételkedést, hegyek gőgjének miértjét,
erdők szimmetriájába illesztett fegyverlövéseket,
tantárgyakká nemesült szorongásokat, sablonnak
használt tükörképeket, végtelen ismétlésre állított
keresések ívét, és egy újabb adag hús szavatossági
idejének lejáratát – amikor mindig kihal egy faj…

 

 

(Pertussis: szamárköhögés)

Partmann Tibor

Önéletrajz


Partmann Tibornak hívnak, 1983.12.20.-án születtem. Gyermekkoromat Iregszemcsén töltöttem, de most már hosszú évek óta munkám és életem Tamásihoz köt. Nős vagyok, és egy kislány apukája.
Már egészen fiatal korom óta humán beállítottságúnak éreztem magam, ezért is volt furcsa, hogy tanulmányaim szinte végig a reálgondolkodás irányába tereltek (közgazdász diplomám van). Ez a kettősség érződik verseimben, hisz gondolataim a magam által szabott szabályok közt törekednek arra, hogy az olvasót szabad továbbgondolásra sarkallják.
12 éves korom óta írok. Először helyi lapokban publikáltam. Huszonéves koromban kezdett el komolyabban foglalkoztatni a versek megmérettetésének gondolata. Ekkor mélyebben vizsgáltam a kortárs költők műveit, s így fokozatosan próbáltam meg kialakítani saját költői világomat.
Fontos év volt számomra 2011, hiszen ekkor leltem írói otthonra a Holnap Magazin hasábjain, valamint az év nyarán öltött fizikai valóságot gyermekkori álmom, mikor kezembe foghattam első kötetem, a „Hajnalnyi magány”-t. Magánkiadásban jelent meg a Holnap Magazin gondozásában. 2012-ben szerepelhettem a szintén Holnap Magazin szerkesztésében megjelent első „Így írunk mi” antológiában. Ebben a kötetben olvastam Kiss Beáta verseit, melyek megtetszettek nekem, és elkezdődött köztünk egy párbeszéd. Eredménye egy izgalmas, közös kötet lett, mely 2013-ban jelent meg, Tandem címmel.
Több művem szép helyezést ért el különböző pályázatokon, 2014-ben vehettem át a Batsányi-Cserhát Művész Kör által adományozott Radnóti-emlékdíjat a költőóriás tiszteletére íródott szonettkoszorúmért. Erre a díjra vagyok a legbüszkébb, de öröm számomra, hogy neves költők, valamint irodalomkritikusok mellett irodalomkedvelő pedagógusok is tiszteltek már meg első helyezéssel.
2016 nyarán jelent meg harmadik (második önálló) kötetem Reflexió címmel, szintén a Holnap Magazin Kiadó gondozásában. Szinte az indulása óta kisebb-nagyobb kihagyásokkal publikálok a Hetedikben, valamint 2017 évtől vendégszerkesztőként is segítem a lap szerkesztőinek munkáját.

Partmann Tibor

Legfrissebbek a szerzőtől: Partmann Tibor

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned