Miért írok verset?

És akkor félelmetes csend lett…
Hát papír után nyúltam
írtam egy verset.
Majd szobám meszelt falát írtam tele,
de nem volt elég, mást akartam, többet!
Hát írtam tovább.
Kocsmák ingatag asztalai,
pult, poharak jöttek,
de nem volt elég, nem lett könnyebb.
Ítélethirdetés közben
átírtam a Törvénykönyvet
és kielégületlen szavaim
kórházból, börtönből is kitörtek.
de ez sem volt elég!
Az égboltot is teleírtam,
betűim hullottak, záporoztak,
mint sűrű fekete könnyek,
de nem volt elég,
nem lett könnyebb.
Hát falhoz vágtam a tollat,
de nem volt jó így sem, nem lett könnyebb.
Vinnyogva ismét papír után nyúltam.
És akkor félelmetes csend lett…

Papp Ákos

Papp Ákos vagyok, az oktatás, valamint a szociális/mentálhigiéné területein dolgozom. Néhány éve nagy bajokból, betegségekből vagyok felépülőben.

Írni már jóval korábban, tizenévesen kezdtem, de bajaim közben is írtam, jelenleg is írok.

A 90-es évektől jelentek meg novelláim a Hajszolt Hírlapban, de ebben az időben inkább szakmai (szociálpolitikai) jellegű témák írásával foglalkoztam. Az utóbbi években irodalmi lapokban, antológiákban is szerepelnek verseim, novelláim (elektronikus és/vagy nyomtatott formában) így többek között az Irodalmi Jelen, Napút Online, Lant Irodalmi Magazin, LIM Antológia, Comitatus Folyóirat, Litera-Túra Irodalmi Antológia, illetve A Hetedik online periodika közölt tőlem, amikért nagyon hálás vagyok.

Néhány éve a fotózás szerelmesévé is váltam.


Úgy érzem úton vagyok. Úton lenni jó.

Legfrissebbek a szerzőtől: Papp Ákos

Tovább a kategóriában: « Mert nem lehet Pertussis »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned