AZ ÖRÖK FA

Vakalagútban, bűn bilincseiben,
ahogy érek a ragyogásra, fel,
a gyilkosan teljes pillanat pupillámba szúr.
Mintha vérbe lábadna a szemem.
Ragyog rettenetet. Ragyog a remény.
Víztükrön csillan a káprázat,
sugár kapaszkodik magába.
Szemem szemlél. Szívem lát.
Látom a nyárnak az arcát év delelőjén.
Halk zaj uszálya: most égzengés.
Megvillanó palástja: mintha tűzvész.
Aranyszárny a márványos földön.
Állok a pőre ragyogásban.
A várakozó készenlétben
szertartásos mozdulatok,
apró zajoknak óriás visszhangja,
víztükör és lombsusogás felett
az osztatlan tekintet.
Az örök fának visszatérő
hangjára hallgatva - fohászkodom.
Tarkómra tűz
merő figyelmével a nap.


A vers szerzőjét a 2018-as Salvatore Quasimodo költőversenyen oklevéllel ismerték el.

Payer Imre

PAYER IMRE költő

Payer Imre (született 1961 április 27, Budapest) az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát és PhD fokozatot irodalomtudományból. Már költői indulása is figyelemre méltó. Az 1980-as években egész újságoldalon mutatta be a műveit az Élet és Irodalom. Azóta is rendszeresen publikál költeményeket, tanulmányokat, esszéket, kritikákat, novellákat. A szépirodalomnak nemcsak alkotója. hanem értelmezője is. Mindezt nemcsak nyomtatott és internetes formában, hanem számos előadáson is bizonyította. Írásai a számos folyóiratban, heti- és napilapban, antológiákban megjelentek, műveit több nyelvre is lefordították.

Önálló versesköteteti:

Létbesurranó (1991)
Föl, föl, ti rabjai a földalattinak! (1998)
A bábjátékos függönye meglibben (2001)
Egyes szám, egyetlen személy (2003)
Pattanni, hullni (2009)
A fehér cápa éneke - The Great White Shark’s Song (2009)
Egyre közelít - Es kommt immer näher (2013)

Rendszeresen szerepelnek a költeményei reprzentatív antológiákban, például a Szép versek és Az év versei antológiákban. A Frankfurti Nemzetközi Könyvásron – abban az évben, amikor Magyarország volt a főszereplő – kétnyelvű, a magyar költészetet különösképpen repreztentáló antológiában is megjelentek a költeményei. Munkásságáról számos méltató kritika és tanulmány is napvilágot látott.

Díjai:

Artisjus-díj, 1998
Nagy Lajos-díj, 2000
Szépírók különdíja, 2001
Parnasszus-díj, 2004
József Attila-díj, 2012
Bánkuti Miklós-díj, 2015
Salvatore Quasimodo különdíj, 2015

Legfrissebbek a szerzőtől: Payer Imre

Tovább a kategóriában: « Csőrében köldököm Fényhiány »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned