Napragyogó reggel a Dunán

A Duna elmosta hullámaival lábnyomaimat,
pedig homokjában vagy hatezret is hagytam,
amikor szép ösztön-tudattal
a zátony szélén futottam, szaladtam.

Az volt még a reggel szerethető bája,
hogy önfeledt gyermekként fürödtem utána.

A hátizsákomon sürgött ezer hangya,
s míg száradt a törölközéshez használt ruhám,
szabadságérzetes meztelenséggel nevettem a Napra
- és a Nap visszaragyogott rám.

Kasza Béla

Nagyon fiatalon születtem, s bár közel voltam a korai felnőtté váláshoz, ez a folyamat több évtized után sem fejeződött még be.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned